Bomba a Dunában – A tűzszerészek hatástalanították a bombát – © MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Várkonyi Melinda, a Magyar Honvédség szóvivője szerint szerda délután bukkantak rá a tűzoltók hat méter mélyen, gyér növényzettel borítva mederfelderítési munkálatok során. Miután bejelentették a hatóságoknak, csütörtökön a magyar honvédség tűzszerész ezrede, búvártűzszerészek és az aknafelderítő légió megvizsgálta, majd megállapította, hogy éles, két gyújtószerkezetet tartalmaz.
Vörös Mihály főhadnagy, aki nyolc fős csapatával vezette a hatástalanítás munkálatait arról számolt be, hogy a bomba ezer méteres körzetben okozhat károkat, ötszáz méteren belül pedig veszélyeztetheti az emberi életeket, épületeket képes elpusztítani.
A második világháború idején valószínűleg túl alacsonyan repült a pilóta, amikor kidobta, vagy kemény talajba eshetett, ezért nem robbant fel. Kívülről rozsdás, belülről viszont gyári állapotban van, robbanóképes.
A III. és XIV. kerületet biztonsági területnek nyilvánították ki, bekerítették és lezárták, a Pók utca és Nánási utca lakóit péntek reggel nyolctól délig kitelepítették. Nyolcezer embert érintett a veszélyhelyzet, kora délutánra mindenki hazamehetett otthonába. Feloldották az útelzárást, valamint a vasúti és folyami korlátozást.
A lakosságot csütörtök délután értesítették. Bemondták a hangosbemondóba, kiírták a lépcsőház kapujára. Sokan kényszerkirándulásra indultak, mások a szokásos módon dolgozni mentek, voltak, akik meglátogatták a rokonokat.
Az önkormányzat menedékhelyet biztosított azoknak, akiknek nem volt hová menniük. Az Aquincumi Általános Iskolában negyvenöt, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézménybe öt személyt helyeztek el. A mozgáskorlátozottakat mentőautók szállították biztonságos helyre, arról is gondoskodva, hogy visszatérhessenek otthonukba.
Ásványvíz, pogácsa, alma, tea fogadta az iskola tornateremében az ideiglenesen kiköltözőket. A menedékhelyeket többnyire nyugdíjasok vették igénybe. Legtöbben olvasgattak vagy kártyázással töltötték az időt, teljes nyugalomban és várakozásban.
Már tapasztaltak ehhez hasonló élményt, mivel ez már a második bombariadó a környéken. “Én nem ijedtem meg”– mondta egy megállított anyuka, aki két kisfiával sétálgatott a játszótéren.
A helyszínre ellátogatott a Bús Balázs polgármester is, akit azonnal idős hölgyek vettek körbe. Többen hálálkodtak neki az ebédért, amire az iskola igazgatója minket is meghívott.
Az északi vasúti összekötő híd különösen robbanásveszélyes területnek számít. 2007-ben és 2008-ban hét alkalommal került már elő bomba a környéken.
Böjtös Zoltán, a védelmi iroda vezetője elmondta, hogy összesen 211 személy dolgozott a kitelepülés munkálatain. A lakosság együttműködő volt, de nem is tehettek volna mást, hiszen a biztonságuk megőrzésének érdekében kötelező eleget tenniük a felszólításnak.
Akik átélték a második világháborút, érzelmesebben reagáltak a történésekre. Egy nyolcvankét éves bácsi biciklivel hajtott ki a Dunaparta és a búvárok mentőakcióját figyelte, felidézte, hogyan élte meg a háborút gyerekként.
Nem tudni, hány világháborús bomba kerülhet még elő Magyarország területén hatvanhét év elteltével, hivatalosan a hetvenes években lett aknamentes terület az ország. Hat hónapig bombáztak, két hónapig ostromolták Budapestet. Csak a Csepeli gyár környékén tízezer eszközt dobtak le egy nap alatt anno.
Horváth Csaba százados, a Magyar Honvédség vezető tűzszerésze elmondta, Budapest környékén, Fejér megye, Székesfehérvár, Budapest-Balaton térségén a legvalószínűbb, hogy felgyülemlettek fel nem robbant bombák. Legkevésbé az Alföldet és Délalföldet érinti a veszély.
A lakosság köteles bejelentést tenni, hogyha bombát észlelnek, a Honvédelemnek pedig releváns riasztás esetén harminc napon belül kell elvégeznie a vizsgálatokat és a hatástalanítást. A vízben található bombák mindaddig, amíg a mederfenéken vannak, nem jelentenek veszély, csak akkor, hogyha megbolygatják őket.
Comment