Bombatölcsérek egy gyönyörű városban: Budapest, 1944

Kivételes várostörténeti forrás is az egybeszerkesztett légi felvételekből összeálló interaktív térkép, ami annyira részletes, hogy nemcsak az 1944-es Budapest szerkezete, a város mai képével összevethető alapstruktúrája látszik remekül rajta, de az is, hogy mi volt egy-egy számunkra érdekes telken.
A nagyjából 550 légi felvétel negatívja a közelmúltig a Hadtörténeti Levéltárban volt, az Arcanum és a Fortepan azonban most közös erővel beszkennelte, digitalizálta és összeillesztette azokat. Mindezt térképre vitték, geotagelték, és föltették az Arcanum eddig is nagyon jó, történelmi térképeket kétkattintásnyi közelségbe hozó Mapire oldalára. Az eredmény egy nagy részletességű 1944-es várostérkép: az egész a mai térképekkel szinkronizált, működik az utcakereső, simán rákereshetünk a saját lakcímünkre is, és láthatjuk, hogyan nézett ki a környék 72 évvel ezelőtt, amikor a fővárost igazán elérte a világháború.
A légi felvételek ‘44 április 14. és 17. között készültek, elsősorban feltehetően kárfelmérési céllal, talán a légelhárítás további fejlesztésének szándékával is. Az első célzott angolszász légitámadás nem egészen két héttel korábban, április 3-án érte a várost, méghozzá váratlanul. Nappal a Dél-Olaszországból felszállt amerikai, éjszaka angol gépek bombáztak. Főleg 500 fontos romboló bombákat dobtak le, az általánosabb háborús cél a német utánpótlási szállítások akadályozása volt, ennek megfelelően az első fő pesti célpont a ferencvárosi rendező pályaudvar lett. A felvételeken is jól látni a pályaudvar közelében a rengeteg bombatölcsért.
Dél-Pest amúgy is nagy veszélyben volt: a Shell olajtartályai, a Soroksári úti olajfinomító is már az első napokban kapott találatot, de estek bombák az Üllői út és a Nagyvárad tér környékére, jócskán Csepelre, valamint a Soroksári úti vágóhídra is.
Személyes szál: dédszüleim vágóhídi dolgozóként éppen itt éltek ekkor; az ő házukat pár héttel később bombázták földig. Amikor a bombázásokról szóló rádióhíreket hallva állapotos nagyanyámat egy munkatársa odakísérte, először azt hitték, a házuknak nem lett semmi baja – de hiába a szívéről túl gyorsan legördülő kövek, közelebb érve már látszódott, hogy egyedül a főfal áll, mögötte nincsen semmi. Szülei az egyik óvóhelyen sértetlenek maradtak – a másikra omlott minden, abból senki nem került elő élve.
Az április eleji bombázásnak Budapesten 1038 halálos áldozata volt. A bombázókötelékek negyedik-ötödik hulláma a portól és füsttől már nem is láthatta tisztán a célt, a gépek így szinte célzás nélkül, találomra oldották ki terhüket, de a magyar légvédelem is jelentősen bezavart, ami miatt az eredeti célpont helyett sokszor máshová kellett szórniuk a bombákat. A nappal érkező amerikai gépek a lehetőségekhez képest még törekedtek a civil károk mérséklésére, az éjszaka támadó brit erők ezt már meg sem próbálták.
Éppen támadó amerikai repülőkről készített légi felvételek is vannak a Fortepanon, többek között Budapestről, Almásfüzitőről, Békéscsabáról és Nagyváradról, a tájat füstfelhők és lefelé zuhanó bombák takarják ki. A most elkészült interaktív térkép azonban a magyar légierő felvételeinek köszönhető. A gép alig 22 méteres magasságból fényképezte végig a fél várost. Nagyjából a Budakeszi–Vecsés-vonalon repült, majd megfordult, kitérőket tett, és északról délre is végigrepült.
Nagy sűrűséggel, több mint 50 százalékos átfedéssel dolgozott, így az 550 felvételből elég volt 193-at felhasználni, hogy egybefüggő képet kapjunk a városról. Vannak kimaradt részek, a pesti külvárosok mellett ilyen a Gellérthegy is, illetve egyes városrészeket, például az Erzsébet és a Margit híd között, rosszabb felbontású 1943-es légi felvételekből pótolták – emiatt vannak homályosabb területek is.
A képek a Hadtörténeti Levéltárban az eredeti negatívokról készült 1:1-es kontaktmásolatokon voltak meg, ezeket szkennelték be a fortepanosok, majd jött az Arcanumban a bonyolult térképészeti utómunka a precíziós összeillesztéssel, a feleslegek kivágásával, a torzítások csökkentésével és a georeferálással. A légi felvételekből összeálló interaktív 1944-es várostérkép egyrészt a Hungaricana oldalán érhető el, másrészt a térképmetszetek fent vannak a Fortepanon is, innen nagy felbontásban le is lehet tölteni mondjuk a lakóhelyünk felvételét.
Ilyen régi légi felvételek idáig nem voltak elérhetők Budapestről. A Fentről.hu oldalán vannak fent 1959 után készült képek – erről az EU-s pénzből megvalósult projektről itt olvashat többet, de az 1944-es Budapest részletes térképe egészen kivételes. Ez még a klasszikus, háború előtti Budapest, történelmi léptékben a város utolsó pillanata, amikor még áll az összes híd, nincs agyonbombázva a Vár és a többi városrész. Belezoomolva rengeteg érdekes részlet bukkan elő a bolgárkertészek parcelláitól a hatalmas iparterületeken vagy az Óbuda által azóta elfoglalt szántóföldeken át a Petőfi híd alatti nagy beépítetlen, vizes területig, vagy éppen a cikcakkban beásott csepeli légvédelmi ütegekig.
Arról, hogy mi mindent tudhatunk meg a légi felvételekből a korabeli Budapestről, mi is írunk még részletesebben, de legizgalmasabb magunknak felfedezni a részleteket, úgyhogy még egyszer: erre tessék.

Forrás: Kolozsi Ádám – http://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/12/15/bombatolcserek_egy_meg_gyongyoru_varosban_az_1944-es_budapest_reszletes_legifelvetele/