Aknamentesítő munkák közben hősi halált halt tűzszerészek emlékére

A dunántúli község része volt a Margit-vonalnak, a térség körüli erdőben 1945 elején komoly harcok folytak. Az arcvonal megmerevedett, s ez lehetővé tette, hogy mindkét fél erős aknazárat létesítsen védelme megerősítésére. Ezt a vonalat lövész- és összekötőárkokkal, fa-, föld-, betonerődökkel, műszaki zárakkal, aknamezőkkel, drótakadályokkal, harckocsiakasztókkal, árkokkal védték.

A Honvéd Aknakutató Zászlóalj katonái 1954 júniusában láttak hozzá az erdő aknamentesítéséhez. A sűrű aljnövényzet – amely az háború óta benőtte az erdőt – nehezítette a munkát. Különösen ott, ahol érintőaknákból álló mezők húzódtak. A Hadtörténeti Levéltár megőrizte a zászlóalj naplóját, amely érdekes és izgalmas olvasmány, hű képet ad a mesztegnyői aknamező mentesítésének történetéről.

Mesztegnyő környékét 1954. december 14-ére sikerült teljesen megtisztítani. Összefoglaló adatok szerint a területen közel százezer darab robbanótestet és nagy mennyiségű lőszert semmisítettek meg. A lövészárkok szántóföldeken húzódó része ma már ismét vetőterület. A helyi lakosság azonban azóta is emlékezik az itt dúló súlyos harcokra, és az aknakutatók hősi munkájára, véráldozatára, hiszen ez tette lehetővé a a termelőmunka megkezdését.

Itt halt hősi halált Amelza Ádám honvéd, Egei Elek főtörzsőrmester, Fekete József honvéd, Kiss József tizedes és sajnos még sokan mások. Nevük a község által, 2008-ban felállított márványtáblába van vésve, amely előtt azóta is minden évben elhelyezik az emlékezés koszorúit, megköszönve a civil lakosság körében is sok áldozatot szedő aknamezők felszámolását.

Az állóháború nyomai ezen a vidéken a mai napig fellelhetőek. A területről a mai napig érkeznek bejelentések a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére. 2012-ben három alkalommal is jártak a környéken tűzszerészek. A legutóbbi bejelentés idén április 21-én érkezett, ekkor három RG-42-es kézigránátot találtak az itt lakók.

Fotó: A szerző felvételei

Forrás: http://www.honvedelem.hu/cikk/37821