Tűzszerész

Ezen az oldalon megtudhatja, mit jelent az hogy tűzszerész, mi a tűzszerész feladata, adunk egy rövid ismertetőt a tűzszerész történelemről, megismerkedhet néhány híres tűzszerésszel, vagy elolvashatja a tűzszerész tízparancsolatot.

A tűzszerészek feladata

A tűzszerészek feladata rendkívül összetett és izgalmas. Ők azok, akik profi tűzijátékokat, robbanóanyagokat, égő keverékeket készítenek, föl nem robbant aknákat, bombákat, lövedékeket hatástalanítanak, régi épületeket, kéményeket robbantanak, aknákat telepítenek vagy robbantanak fel. Az ő segítségüket kérik, amikor egy-egy folyószakaszon annyira feltorlódott a jég, hogy megrongálhatják a hidakat vagy árvizet okozhatnak. Ilyenkor a tűzszerészek jégrobbantást végeznek.

Magyarországon a tűzszerészeket a Honvédség és a Rendőrség keretein belül képzik ki. A Tűzszerészek a Tűzszerész alakulatánál szolgálva, különböző speciális gyakorlati és szakmai képzéseken részt véve sajátítják el ezt az izgalmas szakmát.

A tűzszerész tevékenység története

A II. Világháború befejezését követően az ország területén talált katonai robbanószerkezetek hatástalanítását – többszöri név -, szervezeti és hatásköri változás után – a hadsereg kötelékében működő 1. Önálló Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj végezte országos hatáskörrel és kizárólagosan, illetve végzi a mai napig is. Emellett kiemelt magyar és külföldi személyek (VIP) magyarországi rendezvényeken való, tűzszerész szempontú biztosítását is végezték.

A növekvő feladatok, illetve a fokozódó terrorfenyegetettség azonban indokolttá tették a tűzszerész tevékenységek szétválasztását. A kormány döntése értelmében ezért a harctevékenységből vagy hanyag anyagkezelésből köz-, illetve magánterületre került hagyományos katonai robbanószerkezetek hatástalanítása megmaradt a HADSEREG feladatkörében, míg az improvizált robbanószerkezetek, illetve a bűncselekményekhez köthető szabványkatonai eszközök kezelését a RENDŐRSÉG hatáskörébe utalta.

Tűzszerész Alosztály

A tevékenység végzésére 1983. május 1-jei hatállyal – budapesti székhellyel és országos hatáskörrel – létrejött a Tűzszerész Alosztály, mely kizárólag és csakis olyan hivatásos rendőrökből állt, akik a toborzásra önként jelentkeztek, majd megfeleltek a szigorú követelményeknek. Feladatuk közt szerepelt

• ünnepségek, rendezvények helyszíneinek tűzszerész szempontú átvizsgálása,
• bombafenyegetések esetén a megfenyegetett objektumok robbanószerkezetek után történő átkutatása,
• illetve az előtalált robbanószerkezetek hatástalanítása és szakértői vizsgálat utáni megsemmisítése.

A tűzszerészek leterheltségének csökkentése és a munkavégzés eddigieknél biztonságosabbá tétele érdekében előbb bevezettük robbanóvegyületet érzékelő kutyák alkalmazását, majd később pedig a külföldi tapasztalatokat felhasználva átszervezték az alosztály struktúráját.

Tűzszerész Szolgálat

A bombafenyegetésekre történő gyors reagálás érdekében a megyékben bombakutató képzés indult. A kiképzett bombakutatók kezelni tudták a robbantással történő fenyegetések ellenőrzését. A rendszerváltást követően lehetőségünk nyílt a külföldi társszervekkel történő kapcsolattartásra és ezzel együtt struktúrájuk, munkájuk, továbbá a bekövetkezett események tanulmányozására. Ettől kezdve a Tűzszerész Alosztály a továbbiakban Tűzszerész Szolgálat néven szerepel.

Az időközben rendkívüli mértékben növekvő feladatok, a nem kellő hatékonysággal működő rendőrhatósági információs rendszer, valamint a külföldi tűzszerész szervezetek bombaadat központjaival történő együttműködés igénye újabb átszervezést tett szükségessé. Ennek értelmében a szakelméleti és bűnügyi tevékenység irányítására, valamint végrehajtására, illetve nemzetközi kapcsolattartásra 1996. június 01-én megalakult a Magyar Köztársaság Rendőrsége Bombaadat Központja, mely a Tűzszerész Szolgálat szervezeti keretein belül működik.

Tűzszerészeti tevékenység, híres tűzszerészek

Az elmúlt több 62 év során a tűzszerészek és aknakutatók mintegy 100.000 hektár területet mentesítettek, hatástalanítottak, illetve megsemmisítettek 20.000.000 aknát, bombát és tüzérségi lőszert, valamint 30.000 tonna egyéb lőszert és robbanóanyagot. A veszélyes feladat végrehajtása közben több, mint 300 tűzoltó, határőr és tűzszerész vesztette életét.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarárán egy emléktáblát állítottak 1999-ben, amelyen a II. Világháború óta tűzszerész tevékenység közben hősi halált haltak nevei olvashatók. Az azóta eltelt időben elhunytak nevével a tábla tovább bővül:

• 1997. június 20.-án Csorna István főtörzsőrmester, és Szabó Norbert honvéd (posztumusz hadnagyok) Dunaharaszti területén vesztették életüket hatástalanítás közben (a tragédiát követően sorállományú katona már nem végezhet „éles” tűzszerész feladatot).
• 2000. október 22.-én Csontos János zászlós ( posztumusz főhadnagy) halt hősi halált.
• 2006-ban sajnos újabb nevekkel gyarapodott az emléktáblán a hősök névsora. Május 23-án Kiss Róbert őrnagy (posztumusz alezredes) kiképzési feladat teljesítése közben életét vesztette, majd ezt követően október 6.-án Baksa Tamás ftörm., Lengyel Krisztián sz. szkv., Tarcsi Zsolt sz. tiz. (posztumusz hadnagyok) veszítette életét szolgálatteljesítés közben.
• Afganisztán is követelt áldozatokat a tűzszerész állományból: 2008. június 10-én Kovács Gyula posztumusz hadnagy, 2008. július 12-én Nemes Krisztián posztumusz őrnagy vesztette életét szolgálatteljesítés közben Pol-e-Khumri tartományban.

Tűzszerész Tízparancsolat

Bár a tűzszerész Tízparancsolatot majd 60 éve fogalmazták meg, elvei ma is érvényesek.

Mottó: “Tévedni csak egyszer lehet.”

1. A megsemmisítendő lőszert, aknákat, bombákat és egyéb robbanóanyagot vagy ismered vagy nem. Fél tudás nem ismeret, hanem mindenkor saját és esetleg társaid életébe kerül.
2. Ne tartsd magadat mindentudónak és a legjobb szakembernek. A jó pap is holtig tanul – így szól a közmondás. A tűzszerész (aknakutató) sem tudhat mindent. Ha valamit nem tudsz, vagy nem vagy biztos benne, ne kísérletezz, hanem kérdezd meg parancsnokodat, vagy más társadat. Oktatásukért légy hálás és ne vedd megszégyenítésnek.
3. Hatástalanított, tehát szerinted már nem veszélyes lőszert vagy aknát szintén úgy kezeld, mint a veszélyeset. Ebből bajod sohasem származhat. Hisz jól tudod: “Ha Isten úgy akarja, a kapanyél is elsül.”
4. Lőszert, aknát, bombát stb. hatástalanítani tilos, még akkor is, ha szakszempontból az lehetséges lenne. Soha nem tudhatod, ki szerelte azt a gyárban. A földbe telepített aknát kézzel ne emeld ki, mert nem látod, hogy nincs-e felszedés ellen biztosítva. Ne legyél felfedező, jobb ha csak annyit végzel, amit tanultál, mint hogy felrobbanj.
5. Ha lőszert robbantasz, úgy ne sajnáld a fáradtságot, ássál egy gödröt, amibe a lőszert belehelyezed és befeded, ezáltal úgy embertársaidat, mint magadat megkíméled a repeszektől, valamint attól, hogy a robbanás ereje az esetleg fel nem robbant lőszert szétszórja és ezeket keresgélni kelljen.
6. Ha robbantasz, gondolj arra, a te ablakod is közel van. Csak akkor robbants, ha meggyőződtél, hogy az összes általad elrendelt biztonsági óvintézkedéseket tényleg végrehajtották.
7. Tömörülést ne tűrj. Csak az legyen a munkahelyen, akire feltétlenül szükséged van. Nézőkre, bámészkodókra nincs szükség. Azok csak a munkádat zavarják, és véletlen robbanáskor növelik a koporsók számát.
8. Robbantás után ne rohanj azonnal a robbantási helyre, hanem várj néhány percet. Mindig lehet utórobbanás! Ha robbanás valamely oknál fogva nem történt volna, úgy 15 percig várjál, mert annyi időn belül a robbanás a gyújtózsinór lassú égése miatt még bekövetkezhet.
9. Veszélyes lőszert ne szállíts, mert robbanás esetén beláthatatlan baj származhat belőle. Mindenkor tartsd be a lőszer szállításánál előírt biztonsági szabályokat.
10. A sebkötöző csomag legyen nálad, de hagyd otthon a pálinkás üveget. Részeg ember nem ember, egész férfi kell a munkához.