Tűzszerész búvár

A szakemberek, mialatt a bombával foglalkoznak, a levegőt és a felszereléshez szükséges áramot egy hajóról kapják. Ez a kábelköteg egyben rögzítő kötélként is szolgál. A búvároknál csak egy mentőpalack van, de azt csak végszükség esetén használják. A tűzszerész búvárok munkáját leginkább a víz mélysége, a sodrás és a látótávolság befolyásolja.

Egy  bombával dolgozni a szárazföldön is nagyon nehéz és kockázatos, de a vízben a veszély megsokszorozódik. A folyóban a látótávolság hat méterrel a felszín alatt 40-50 centiméter, így a búvárok alig látják, mi van a környezetükben, a sodrás miatt, amely a Duna e szakaszán majdnem 5 kilométer per óra, uszadék fák, sodródó kövek is eltalálhatják őket; ez nagyon súlyos sérülésekhez vezethet .

A búvárokat ráadásul keszonbetegség is fenyegeti, így – a mélységtől függően – csak meghatározott időt tölthetnek a víz alatt. Ebben az esetben 30 percenként kell váltaniuk egymást. Ha egy ekkora bomba a víz alatt robban fel, egy kilométeres körzetben mindent elpusztít maga körül, hiszen a víz nagyon jól vezeti a légnyomást, viszont a repeszek, az ellenállás miatt csak körülbelül 250 méteres körben szóródnának szét . A víz felett viszont már a repeszek rombolóereje is nagyobb, ezért kell egy kilométeres körben kiüríteni a környéket.