„A borostyángyűjtés az Északi-tenger partján akár igen veszélyes is lehet. A borostyán ugyanis első pillantásra nehezen különböztethető meg a sárga foszfortól, amely a harcászatban használt lőszerekből mosódhat ki a partra, és miután megszárad, könnyen meggyullad, és súlyos égési sérüléseket okozhat” – nyilatkozta a német Spiegelnek Stefan Nehring, koblenzi tengerbiológus, aki az Északi- és a Balti-tenger németországi területén található lőszermaradványokat vizsgálja.

Csak az Északi-tenger Emden és Sylt közötti szakaszán a második világháború óta legalább 115 ember vesztette életét, és további 35 súlyos sérülést szenvedett partra sodort lőszerek okozta baleset miatt. Az Északi- és a Balti-tenger területén összesen 581 balesetről lehet tudni, ebből 283 halálos kimenetelű volt. Nehring szerint a tényleges esetek száma ennél jóval nagyobb, de kevés információ áll rendelkezésre a balesetekről.

Nem csak második világháborúból származó lőszerekről van szó, hanem újakról is. Ugyanis mind az Északi-, mind pedig a Balti-tenger a mai napig számos hadgyakorlat színtere. A tengerbe szórt lőszerek az egykori NDK, NSZK, a Szovjetunió és a NATO gyakorlataiból származnak. A szakértői becslések szerint az Északi-tenger esetében mintegy 400 ezer tonna lőszerről van szó, a Balti-tenger ennél valószínűleg kevesebbet rejt. A prognózist nehezíti, hogy az új adatok nem nyilvánosak.

Nyilvánosságot követelnek

A Balti-tenger földgázvezetékeinek tervezésekor a német honvédség először vallotta be, hogy lehetetlen a gyakorlatok során keletkező lőszermaradványoktól mentesíteni a területet. „A munka veszélyessége miatt nyilvánosságra kellene hozni a katonai gyakorlatokkal kapcsolatos adatokat. A hadsereg nem lehet a tengerek ura. Mások is használják a vizet, és őket figyelmezteti, védeni kell” – hangsúlyozta Nehring. A lőszer pedig korától függetlenül állandó veszélyt jelent, hiszen bármikor kisodródhat a partra – írja a Spiegel Online. „Mind a mai napig a hatóságoknak nincs koncepciójuk a probléma kezelésére. A veszélyhelyzetet többnyire elhallgatják” – tette hozzá Nehring.

A tengerbiológus az Északi-tenger Cselekvési Konferencia (Aktionskonferenz Nordsee) nevű szervezettel közösen azt követeli, hogy tegyék kötelezővé a lőszerekkel kapcsolatos „leletek”, balesetek, valamint a hadsereg által elveszített lőszerek dokumentálását és nyilvánossá tételét. A szakértő szerint továbbá szükség lenne arra, hogy a potenciálisan veszélyeztetett tengerparti szakaszokat feltüntessék a kereskedelmi forgalomban lévő térképeken. A turisták védelme érdekében pedig a „foszfor-gyanús” területeken meg kellene tiltani a borostyángyűjtést. Nehring szerint ilyen veszélyeztetett partszakasz például az Északi-tengernél az alsó-szászországi Tossen, valamint a balti-tengeri Laboe térsége és Usedom szigete.

Forrás:http://www.ng.hu/