Tűzszerész történelem

MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred

2005

A szervezet feladata:

Alaptevékenység:

országos tűzszerész készenléti szolgálat ellátása;
katonai eredetű lőszerek, robbanótestek felkutatása, hatástalanítása, megsemmisítése;
katonai lő- és gyakorlóterek átvizsgálása;
hajózható vízi utak aknamentesítése;
folyami műtárgyak úszóaknák elleni védelmének biztosítása;
a személyi állomány kiképzése.
hazai és a külföldi műveletekben improvizált robbanószerkezetek felderítése, hatástalanítása, megsemmisítése
Főbb feladatok:

katonai objektumok tűzsz. átvizsgálása, mentesítése;
kezelésre veszélyes robbanószerkezetek és pirotechn. anyagok megsemmisítése;
MH tűzszerész beosztású katonáinak kik.;
külszolgálatra távozó katonák tűzsz. felk.;
tűzszerész bemutatók a polgári lakosság tájékoztatása érdekében;
rendezvények hadihajós biztosítása;
aktív részvétel a HKR feladatokban;
nemzetközi kapcsolatrendszer;
vízellátás

Tűzszerész tevékenységet érintő szabályozás:

A katonai tűzszerész tevékenységet a 142/1999. (IX.8.) Kormányrendelet szabályozza.

Aki elhagyott robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a helyi rendőri szervnek vagy ahol ilyen nincs, ott a település önkormányzat jegyzőjének, aki a bejelentésről köteles értesíteni a területileg illetékes rendőri szervet.

A bejelentés alapján a teleülési önkormányzat jegyzője vagy az illetékes rendőri szerv a következő intézkedéseket teszi meg:

Ellenőrzi a bejelentés valódiságát (ehhez – szükség esetén – szakértő személy segítségét veszi igénybe),
Megjelöli a feltételezett vagy azonosított robbanótest helyét, elhelyezi a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést,
Bejelentést tesz a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére a talált robbanótestről, illetőleg az általa megtett intézkedésekről,
A bejelentő a Tűzszerész Ügyelet által javasolt további indokolt intézkedést (pl. a robbanótest közelében lévő lakóház kiürítése, a veszélyeztetett terület folyamatos őrzése, lezárása) foganatosít.

A bejelentéssel kapcsolatban az alábbi információkra van szükség:

Az előtalálás ideje (év, hónap, nap, óra, perc).
Az előtalált robbanószerkezet pontos helye (megye, település, utca, házszám), illetve egyéb módon azonosítható hely (helyrajzi szám, terület elnevezése, stb.).
Az előtalált robbanószerkezetre vonatkozó adatok (méret, típus, feliratok, azonosítási jelek, darabszám, stb.).
A bejelentő neve, címe, elérhetősége (telefonszáma).
A bejelentett robbanószerkezetet megtaláló neve, címe, elérhetősége (telefonszáma).
A helyszínen felvilágosítást adó személy (aki kint volt a helyszínen és az előtalált robbanószerkezetet megjelölte, körülkerítette, táblával ellátta) neve, címe, elérhetősége, telefonszáma.
A robbanószerkezet kategorizálására vonatkozó tények a tűzszerészeti mentesítést indokló körülmények (előtalálás helye, környezetet veszélyeztető tényezők, stb.).
A bejelentő által megtett elsődleges védelmi intézkedések.

Minden olyan bejelentést vagy kérelmet, amely a 142/1999. (IX.8,) Kormányrendelet 8.§ alá tartozik (területmentesítés, robbanótestek azonosítása, pirotechnikai eszközök, illetve nagyobb mennyiségű robbanótestek hatástalanítása, tűzszerészeti felkészítések, szakértői feladatok ellátása) szóban nem fogadható el, a bejelentését írásban kell benyújtani az alábbi címre:

Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred

Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

A feltételezett robbanószerkezet pontos helyét (megye, település, utca, házszám), illetve egyéb módon azonosítható helyet (helyrajzi szám, külterület neve stb.).
A feltételezett robbanószerkezetre vonatkozó adatokat (méret, típus, feliratok, azonosítási jelek, darabszám stb.).
A bejelentő nevét, címét, elérhetőségét (telefonszáma).
A helyszínen felvilágosítást adó személy nevét, címét, elérhetőségét (aki a helyszínen meg tudja mutatni az adott robbanószerkezeteket, illetve a mentesítendő területet).
A terület nagyságát, jellemzőit (elsősorban a növényzet, felszíni szennyezettség).
A robbanószerkezet odakerülésének körülményeit.
A terület tulajdonosát.
A mentesítést, hatástalanítást igénylő személy, szervezet megnevezését, címét, elérhetőségét.
A mentesítést, átvizsgálást, hatástalanítást a hatályos jogszabályok alapján finanszírozó hivatal, szerv stb. megnevezését, elérhetőségét.

A szervezet rövid története: 
Tűzszerész történelem

A tűzszerészek a magyar honvédség az egyik legrégebbi alakulata. Megalakulásuk és tevékenységük kezdete egybe esik a II. Világháború magyarországi szakaszának befejezésével. 
Az akna- és lőszermentesítés, a feladatok jellege és körülményei, valamint szervezeti és irányítási szempontból hat fő időszakra tagolható. 
Első időszak: az 1944-1946-os éveket öleli fel. 
Ekkor történt meg az összefüggő aknás-lőszeres területek felderítése, valamint az újjáépítést biztosító intenzív területmentesítés az egész ország területén. Magyar hadifoglyokból, de bolgár parancsnokság alatt megalakult egy magyar aknakutató zászlóalj és ezzel párhuza-osan a helyi katonai és polgári hatóságok önként jelentkezőkből aknakutató járőröket szerveztek. 
1945. szeptember 28-án elrendelték, hogy a honvédkerületi parancsnokságok állítsanak fel egy munkás aknakutató szakaszt. Ezek voltak a tűzszerész és aknakutató zászlóalj elődei, így ezt a napot tekintjük megalakulásunk napjának. 
Második időszak: 1946 végétől 1956-ig tartott. 
A területileg szétforgácsolt aknakutató szakaszokat, önálló századokká vonták össze és központi irányítás alá helyezték, 1947-ben pedig létrehozták az 1. Honvéd Aknakutató Zászlóaljat. Ezzel a szakszerűbb és hatékonyabb irányítással megkezdődött a fontosabb körzetek és a Balaton módszeres aknamentesítése. 
Harmadik időszak: 1957-től 1974-ig terjed 
1957-ben a legfontosabb feladat az 1956 őszén szétszórt lőszer és robbanóanyag összegyűjtése volt. Ezt követően lendületesen folyt a terület mentesítés. 1964-ben, az önállóság megszüntetése után, az egységet az MN 9680 hadihajós magasabb egységbe integrálták, alosztály szervezetben, aknakutató alosztály néven. 
Negyedik időszak: 1975-től 1997-ig terjed 
A Hátországvédelmi Parancsnokság megalakulásával az ország akna-, bomba-, és lőszer mentesítése egységes és közvetlen irányítás alá került. Az összefüggő aknás-lőszeres területek felszámolásáról a hangsúly átkerült az ország egész területén az egyedi előtalált és bejelentett robbanótestek hatástalanítására, illetve megsemmisítésére. 1975-ben az egység kivált a hadihajós magasabb egységből, MN 4980, 1. Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj néven, önálló alegységgé vált. 
Ötödik időszak: 1997-től 2000 végéig tart 
A zászlóalj a Szárazföldi Vezérkarhoz történő alárendelésével, az új állománytábla megjelenésével, a Tűzszerész szakutasítás kiadásával, új technikai eszközök rendszerbeállításával, a kormányrendelet megjelenésével a tűzszerész munka minőségi javulása következet be. 
Hatodik időszak: 2000 végétől 2007. február 28.-ig tart 
A zászlóalj 2000. december 15.-től át-alárendeltségbekerült az Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnoksághoz. 2001. június 30-ig végrehajtotta a díszlokációt. 2001. július 1. kiegészült egy hadihajós alosztállyal és a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred néven ezreddé alakult át. 

2006 februárjától új képességként megjelenik a hagyományos, közszolgálati tevékenység mellett az improvizált robbanótestek hatástalanítása, az úgynevezett IED-szakirány. Ennek érdekében felállt egy speciális „kutyás” tűzszerész szakasz, akik már az improvizált robbanótestek felkutatására is alkalmasak, képesek részt venni a terrorizmus elleni harcban, illetve a tűzszerészek egy része ilyen jellegű képzéseken vett részt 
Az első – már az újabb, NATO-tagságból eredő kihívásnak megfelelő raj 2006 őszén kezdte meg tevékenységét az afganisztáni újjáépítési feladatokban. A PRT misszióban a tűzszerész jelenlét azóta is folyamatos. 

Hetedik időszak: 2007. március 01.től napjainkig tart
2007. március 1.-től zászlóaljként, majd 2010. június 15-től újból ezredként végzi tevékenységét az alakulat.
A zászlóalj 2000. december 15-től át-alárendeltségbe került az Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnoksághoz. 2001 június 30-ig végrehajtotta a diszlokációt az újpesti Petőfi Laktanyából a XV. Kerületi Irinyi Laktanyába. 2001 július 01.-vel kiegészült egy hadihajós alosztállyal és MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred néven ezreddé alakult át.

Az elmúlt több 62 év során a tűzszerészek és aknakutatók mintegy 100.000 hektár területet mentesítettek, hatástalanítottak, illetve megsemmisítettek 20.000.000 aknát, bombát és tüzérségi lőszert, valamint 30.000 tonna egyéb lőszert és robbanóanyagot. A veszélyes feladat végrehajtása közben több, mint 300 tűzoltó, határőr és tűzszerész halt hősi halált.

Elődeink munkáját elismerve, 1985.-ben a Honvédelmi Minisztérium és Budapest Főváros Tanácsa az egység megalakulásának 40. évfordulója alkalmából emlékművet emeltetett „ A Hős Tűzszerészeknek, akik életüket sem kímélve küzdöttek, és küzdenek ma is a ránk leselkedő halállal” – olvasható Csíkszenthelyi Róbert alkotásán. Azóta minden év szeptember 28.-án koszorúzási ünnepséget tartunk, melyen részt vesznek polgári szervek, és a társ fegyveres testületek képviselői is.
1999.-ben a Veterán Tűzszerészek és Aknakutatók Bajtársi Egyesülete kutató munkája, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint szponzorok támogatása mellett emléktábla került a múzeum udvarára. A réztáblán a II. Világháború óta tűzszerész tevékenység közben hősi halált haltak nevei olvashatók. A kutatás tovább folytatódik, melynek köszönhetően újabb nevek kerülhettek e méltó helyre, tisztelegve emlékük előtt. 
A tűzszerészek újkori történetében is fordultak elő tragédiák. 1997. június 20.-án Csorna István főtörzsőrmester, és Szabó Norbert honvéd (posztumusz hadnagyok) Dunaharaszti területén vesztették életüket hatástalanítás közben (a tragédiát követően sorállományú katona már nem végezhet „éles” tűzszerész feladatot). 2000. október 22.-én Csontos János zászlós ( posztumusz főhadnagy) halt hősi halált. 2006-ban sajnos újabb nevekkel gyarapodott az emléktáblán a hősök névsora. Május 23-án Kiss Róbert őrnagy (posztumusz alezredes) kiképzési feladat teljesítése közben életét vesztette, majd ezt követően október 6.-án Baksa Tamás ftörm., Lengyel Krisztián sz. szkv., Tarcsi Zsolt sz. tiz. (posztumusz hadnagyok) veszítette életét szolgálatteljesítés közben.

Afganisztán is követelt áldozatokat a tűzszerész állományból: 2008. június 10-én Kovács Gyula posztumusz hadnagy, 2008. július 12-én Nemes Krisztián posztumusz őrnagy vesztette életét szolgálatteljesítés közben Pol-e-Khumri tartományban. 

65 évvel a világháború után a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj Tűzszerész Ügyeletére ma is napi átlag 7-8 bejelentés érkezik, egyes időszakokban akár 15-20 is.
Az alakulat jelenleg is kiemelt hazai és missziós tevékenységet végez. A közszolgálati munka hatékony és biztonságos végrehajtása és szükség szerint improvizált robbanótestek hatástalanítása Magyarország területén (szárazon és vízen) az 1. Tűzszerész század és a Hadihajós alosztály valamint a tűzszerész-búvárok feladata.
Afganisztánban a PRT-ban, illetve a vegyes hídépítő századba beosztott állomány végzi a tűzszerész biztosítási tevékenységet. A missziós tevékenységek alapvető bázisa a Speciális tűzszerész század. Az elmúlt időszakban, a NATO elvárásokban illetve Magyarország missziós ambíció szintjeiben jelentős változások álltak be, melyek következtében az alakulat képesség fejlesztése további erőket igényel. A tűzszerész jelenlét folyamatos Afganisztánban, jelenleg a PRT-8-as váltással tartózkodik kint egy raj. 2008 szeptemberétől fél éven át a kabuli reptér tűzszerész biztosítását az alakulat látta el, és ismét felkészül két raj, hogy egy fél éven át biztosítsa az afgán főváros repülőterét. Közben a felszerelések korszerűsödtek. Elmondható, hogy a misszióban dolgozó állományt a jó felkészültségük mellett korszerű eszközök is védik: nehéz tűzszerész ruha, tűzszerész robot és páncélozott gépjármű.
A MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alakulata, felkészültsége és szakmai elhivatottsága jó alapot biztosít bármilyen szintű és felkészültséget igénylő feladat végrehajtásához.
MAGYAR HADIHAJÓZÁS TÖRTÉNETE

A folyók, mint természetes akadályok már a történelem kezdetén nagy jelentősséggel bírtak a hadviselésben. A magyar történelem több jeles eseményénél feljegyezték a belvizeinken végrehajtott katonai tevékenységeket. Ennek egyik jeles példája a Nándorfehérvári csata, ahol a királyi sajkások áttörték a török hajózárat és ezzel lehetővé vált az ostromlott vár felmentése.
Az újkori magyar hadihajózás története 1848. július 25-én a Mészáros Lázár Hadigőzös vízre bocsátásával vette kezdetét. Ez teremtette meg az alapjait a Dunai folyamőr tevékenységnek és a szárazföldi erők vízről történő támogatását. 
Az 1867. évi kiegyezés biztosította a Duna Flottilla létrehozásának lehetőségét, amely a Fiumei Tengerészeti Parancsnokság különítményeként jött létre, s melynek eredményeként 1872-ben rendszerbe álltak a MAROS és LEITHA monitorok. A két monitor ebben az időben a technikai színvonal csúcsát képviselte, és ezzel kezdetét vette a Duna Flottilla nagyarányú fejlődése. A Duna Flottilla egységei az I. világháborúban sikeresen működtek közre a szárazföldi csapatok Duna, Tisza és a Dráva-menti harcainak támogatásában. 
1918-ban nagy törés következik be a magyar hadihajózás történetében, a háborúban győztes hatalmak és szövetségeseik szétosztják a Duna Flottilla egységeit egymás között és így a Duna Flottilla mint egység feloszlik. 
A magyar kormány 1921-ben felállította a Magyar Királyi Folyamőrséget, amely időponttól kezdve a szervezett folyamrendészeti, hadihajós tevékenység magyar hadilobogó alatt történik. 
1931-től Folyami Erők megnevezéssel önálló fegyvernemként létezett az alakulat, fő erejét az őrnaszád és folyamzár ezredek képezték, melyek létszáma elérte az 1600 főt. 
A II. Világháború alatt a Folyamierők fő tevékenysége a szállítmánybiztosításra és az aknamentesítésre korlátozódott. A szövetségesek légiereje, a Brit Királyi Légierővel az élükön, 1944-ben kb. 1400 db mágneses és indukciós aknát telepített a Dunába a folyami hajózás és az áruszállítás megakadályozására.
Az aknarobbanások következtében 99 úszóegység elsüllyedt, 143 jelentős károkat szenvedett. A Folyami Erők részéről a Hegyalja aknakereső hajó süllyedt el Komárom térségében.
A háború utolsó időszakában, az 1918-as eseményekhez hasonlóan, az úszó egységek nagy része Ausztriába és Németországba kerül, ahonnan nem is tértek vissza Magyarországra.
1945. május 14-én megalakult a Honvéd Hadihajós Osztály, melynek fő feladata a Duna és Balaton aknamentesítése volt. A mentesítés hivatalosan 1948 végére befejeződött. Az áldozatos és hősies tevékenység ellenére 1948-1951 közötti időszakban három hajó is felrobbant (Bajkál, Dömös, Tass), az újabb kutatások során aknát nem találtak.
A feladatát kiválóan végrehajtó Hadihajós Osztályt 1950-ben ezreddé, 1951-ben dandárrá szervezték át, 1991-ig az MN 46. Önálló Hadihajós Dandár nevet viselte, 1991-től Honvéd Folyami Flottilla nevet viselte 2001-es megszűnéséig. Az 1980-as évek elején jelentős fejlesztés került végrehajtásra, rendszerbe állításra került hat darab jugoszláv gyártmányú aknamentesítő hajó. 
2001-ben a Honvéd Folyami Flottilla megszűnése után új szervezet jött létre, Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred néven. Az elmúlt néhány évben a hadihajózás jelentős átalakuláson ment keresztül. A Magyar Honvédség szerkezeti struktúrájának változásai, a kor kihívásai és a megváltozott feladat- és követelményrendszer az ezred alkalmazási lehetőségeit és ezen belül a hadihajózás tevékenységi körét döntő mértékben befolyásolta. Az alaprendeltetésből adódó feladatok köre kibővült a tűzszerész feladatok vízről történő biztosításával. A hatékonyabb feladat-végrehajtás, a reagáló képesség növelése érdekében a hadihajós alosztály állománytáblája kettő darab tűzszerész járőrhajóval növekedett.
A NATO tagság következtében az ezred nemzetközi feladatokból adódó szerepvállalása, illetve a hadihajós szaktevékenység nemzetközi vizekre való kiterjesztése felgyorsult, hiszen ebben a térségben a többi tagország közül a Magyar Honvédség rendelkezik csak ilyen tevékenységet folytató folyami erőkkel, így a külföldi érdeklődés is igen jelentőssé vált.

A jelen…

A MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred közszolgálati tevékenységet végez. Alaprendeltetése az alapító okiratban, illetve a tűzszerészeti mentesítési ellátásokról szóló 142/1999. (IX. 08.) Kormány Rendeletben meghatározottak szerint végzett tűzszerészeti mentesítés. Alaptevékenységi körében az alakulat ellátja az országos tűzszerész készenléti szolgálatot, végzi a katonai eredetű lőszerek, robbanótestek felkutatását, hatástalanítását, megsemmisítését, átvizsgálja a katonai lő-és gyakorlótereket, megsemmisíti a fel nem robbant robbanószerkezeteket, ellenőrzi, szükség szerint aknamentesíti a hajózható vízi utakat, biztosítja a folyami műtárgyak úszóaknák elleni védelmét, kiképzi a személyi állományt a béke és háborús alkalmazás érdekében, az ország területén, valamint külföldi műveletek során végzi az improvizált robbanószerkezetek felderítését, hatástalanítását és megsemmisítését.
2007. március 01-jei hatállyal a Honvédelmi Miniszter a 7/2007. (HK.4.) számú határozatában megszüntette az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredet, és a 24/2007. (HK.4.) számú határozatában alapító okiratot adományozott az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj részére. Ezzel párhuzamosan az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka által kiadott 94/2007., illetve 95/2007. számú intézkedései alapján megkezdődött a zászlóalj szervezeti és működési rendjére vonatkozó okmányrendszer átdolgozása. Első körben átdolgozásra és kiadásra került az alakulat Szervezeti és Működési Szabályzata, ezt követően elkészült a személyi állomány munkaköri leírása. Ezzel összhangban megindult a zászlóalj belső működési rendjére vonatkozó okmányrendszer átdolgozása. 
Mozgósítás esetén az alakulat – specifikumából is adódóan – a polgári életből nem kap személyi állományt, csak a más alakulattól érkező, felszerelt keret állománnyal együtt hajtja végre a meghatározott feladatokat. A nemzetgazdaságból sem technikai eszköz, sem objektum nem kerül átvételre.
Hosszú távra kiható változást hozott az egység életében a 2005. novemberében kiadott HM KÁT– HM HVKF 166/2005. számú együttes intézkedés, mely elrendelte egy speciális tűzszerész kutyás alegység felállítását, mely a zászlóalj szervezetben már speciális századként jelent meg a korábbi szakasz szintű alegység helyett.
A feladat nagyságrendjére tekintettel, illetve a vezetés megújulásával párhuzamosan a szakmai vezetés egy új kiképzési rend kidolgozása mellett döntött. Ennek érdekében 2007. októberében (a felszámolást követően) került végrehajtásra több vezetési szint összevonásával egy olyan kiképzési rend kidolgozása, mely biztosítja hosszú távon a külföldi, valamint a belföldi tevékenységet, valamint a külföldön feladatot végrehajtó, nem saját csapatok felkészítését. 
2007. évben saját állomány részére a robbantás foglalkozásvezetők felkészítése július hónapban került levezetésre.
Robbanótest felismerő tanfolyam 3 alkalommal került levezetésre a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete által kijelölt személyeknek, összességében 34 fő, a Búvár kft., valamint a Szökőár kft. állományának 1 – 1 alkalommal, összességében 23 fő számára, akik mindannyian sikeres vizsgát tettek.
A korábbi évekhez képest mind a III. mind az I. osztályú tűzszerész osztályos fokozattal rendelkező személyek száma kismértékű növekedést mutat a 2007. évben bekövetkezett nagyarányú szolgálati nyugállományba vonulás ellenére is.
A zászlóalj búvárai közül 3 fő rendelkezik I., 7 fő II., illetve 4 fő III. osztályos fokozattal. 2 fő merülésvezetői vizsgával rendelkezik. 
A hadihajós állományból 6 fő I. osztályú, 17 fő II. osztályú, 9 fő III. osztályú hadihajós fokozattal, 9 fő kishajó vezetői engedéllyel és 2 fő hajózási technikus képesítéssel és engedéllyel rendelkezik.
A szerződéses gépjárművezetői és hivatásos állomány részére az egység nyolc alkalommal tartott vezetési gyakorlatot, típusátképzést, osztályba soroló vizsgát.
A 2007-ben rendszerbe állított gépjárművekre az állomány típusátképzése megtörtént. Az egység nagy hangsúlyt fektet a gépjárművezetők képzésére, ezért az állományt rendszeresen vezetéstechnikai tanfolyamokra iskolázza be.
Jelenleg az egység állományából Afganisztán területén az MH PRT-3 misszióban 1 megerősített tűzszerész raj vesz részt. Az alakulat jelenleg is végrehajtja az Afganisztán MH PRT-4 váltás szakfelkészítését. A szükséges technikai eszközök a csoport részére beszerzésre kerültek.

Szervezeti felépítés:

Vezető szervek 
Végrehajtó alegységek

1. Tűzszerész század EOD
Speciális tűzszerész század IED
Hadihajós alosztály

Logisztikai század 
Raktárak
Egészségügyi központ

 Forrás:http://alakulatok.hupont.hu/